Forrai Tamás
„Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” (Mk 4, 26-29)
Mit jelent jezsuitának lenni?
Kamaszként, fiatalként számomra – is – talán a legnagyobb kérdés, kihívás az volt, hogy hol a helyem a világon? Mit akarok az életemmel igazán kezdeni? Fontos vagyok-e valaki számára? Azon évek sok keresése, nehezen-vállalt-döntése, és ezek következményeitől való félelmei után meglepő felfedezés volt számomra, amikor elkezdtem észrevenni életem útjelzőit, felfedezni, hogy számomra mi a fontos. Örömmel tudtam rácsodálkozni, miként születnek meg döntések, és ezek hogyan épülnek egymásra, hogyan tudom egyre jobban megtalálni azt, ami értelmessé, teljessé, szabadabbá tesz. Észrevettem, hogy tulajdonképpen csak figyelnem és megerősítenem kell a belső hívást. Ennél nagyobb öröm csak az volt, amikor ezen döntések útján rátaláltam Szent Ignác lelkiségére, mely kezdte igazán tudatossá tenni végső döntéseimet, egész élemet. Rájöttem, hogy öntudatlanul is ezt kerestem! Jezsuitának lenni számomra a társaimmal megtett út Jézus felé, mely minden törékenységemmel együtt lehetővé teszi, hogy figyeljem, hogyan vezet az Isten életemben és ezt másokkal is megoszthassam.
Jezsuita munkák:

1995-1996: Budapest, Magisztérium – a Faludi Ferenc Akadémia megszervezése
1998-2010: Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanára és igazgatója
2010-től Budapest, magyar jezsuita tartományfőnök.

Született: 1964.12.27.
Belépés: 1990.09.06.
Közösség: Budapest, Horánszky utca