Nagy Ferenc
„Uram, kihez mennék? Te vagy a Messiás, az élő Isten Fia!”
Mit jelent jezsuitának lenni?
Jézus az én teremtményi mivoltom és az én személyiségem ősmintája; a mennyei Atya testvérének és munkatársának teremtett engem. Jézus csodálatos volt, tiszta egyszerű, hűséges, boldog. A teremtményi és emberi világ sok örömet, sok gondot és munkát, sok szenvedést adott neki. Mint testvére és munkatársa vele járom az élet útjait. Az ő Társaságának hűséges és gyarló tagja vagyok; ő folyton igénybe veszi az életemet, és folyton megbocsát nekem.
Jezsuita munkák:

1956 –1960: Maastricht: teológiatanulás, lelkipásztorkodás a magyarok között (már az 1958-as papszentelés előtt is)
1960–1961: Drongen (Belgium): harmadik probáció, lelkipásztorkodás flamandok és magyarok között
1961–1964: Róma: biennium, kisegítés olasz plébániákon
1964–1970: Montréal: erkölcsteológia-professzor, kisegítő lelkipásztorkodás magyarul és franciául
1970–1972: Leuven: Mindszenty Kollégium igazgatója, hivatalos magyar lelkipásztor
1972–1980: Róma: Vatikáni Rádió magyar munkatársa (nem mindvégig), olasz kisegítő lelkipásztorkodás
1980-1986: Hamilton: lelkipásztorkodás a magyar plébánián és a Szent Erzsébet Otthonban, A Szív társszerkesztője és (1983-tól) főszerkesztője
1986–1989: Torontó: A Szív főszerkesztője, lelkipásztori kisegítő, az utolsó évben a novíciusmester szóciusa
1989–1992: Bécs: a Szolgálat társszerkesztője, gyóntató a Szent István-dómban
1992-2013: Budapest (Sodrás utca): a Távlatok társzerkesztője, rendszeres lelkipásztori kisegítés; 2003 óta operarius
2014-től Pilisvörösvár, Szent Erzsébet Szeretetotthon
2018. március 17-én elhunyt. Életrajza ezen a linken olvasható el.

Született: 1931.01.08.
Meghalt: 2018.03.17.
Belépés: 1949.08.04.