1996-ban lépett a Jézus Társaságába. A szegedi noviciátus és fogadalomtétel után fél évet Budapesten töltött a juniorátusban, ahol német nyelvet tanult. Filozófiai tanulmányait Münchenben folytatta, míg gyakorlati éveit Miskolcon, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban töltötte 2001–2003 között. Teológiai tanulmányai elkezdése előtt két évet töltött Tajvanon a kínai nyelv és kultúra megismerésével. A teológiát Londonban végezte, ahol 2009-ben szentelték diakónussá.
2010. szeptember 18-án Miskolcon az Isteni Ige jezsuita plébániatemplomban szentelte pappá Ternyák Csaba egri érsek. A miskolci közösség elöljárójaként és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium iskolalelkészeként teljesített szolgálatot.
Jezsuita képzését Írországban fejezte be az úgynevezett harmadik probációval. 2015. április 7-én tett örökfogadalmat Budapesten.
2017 után a rendtartomány ökonómusa, 2019 nyaráig a miskolci jezsuita közösség elöljárója, majd a dobogókői Godó Mihály rendház tagja, illetve a rendtartomány ökonómusa.
2023. február 25-ike óta a magyar rendtartomány provinciálisa.
Mit jelent számomra a készülődés és a formálódás? Az úton levés számomra egy kaland, annak minden zegzugos ösvényével és virágos rétjével együtt. Egy játék, ami kevésbé önfeledt és könnyed, mint a gyermeké, mégis benne rejlik az Úr szeretetének és a vele való kapcsolatnak a titokzatossága, huncutsága és annak csábítása. Egy mélyülő önismeret és barátság Istennel, ami egyfajta érzékenységet jelent a mindennapjaimban jelen levő Isten megismerésére. Egy olyan kapcsolat, amely során meg kell élnem saját kicsinységemet és gyöngeségemet, ezzel együtt azonban azt a gazdagságot is, amit Isten nekem készít, és csak úgy kaphatok meg, ha levetem a felesleges sminket és lemondok önmagam nagyságáról. Kicsiként szeretnék nagyokat álmodni Jézussal és minél feljebb ugrani, hogy a Jóisten karjaiban találhassam magam.
2013–2015: noviciátus
2015–2017: magisztérium (Miskolc)
2017-2020: Róma, teológiai tanulmányok
2020-: lelkipásztori munka a marosvásáshelyi jezsuita közösségben
2021. május 29-én szentelték pappá szülővárosában, Székelyudvarhelyen
Aktivitás a jezsuita blogon: ide kattintva elérhető.
Budapest környéki, agglomerációs közegből származom, Pátyon nőttem fel, nagycsaládban. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem, mégis leginkább Budakeszihez kötődöm. Az itteni cserkészet meghatározó volt az iskolás éveimben, majd, talán nem függetlenül az őrsvezetés tapasztalatától, az érettségi után tanárszakon tanultam magyart és történelmet az ELTE-n. Kiemelkednek számomra első egyetemi féléveimből az irodalomelmélet, vallástörténet kérdései.
Egyetemi képzésem közepe táján kezdett el foglalkoztatni, hogy ezek a témák lehetnek személyesek is – az Istenről való beszédbe be lehet vonódni. Az egyetem második felét már a konkrét hivatáskeresés részeként végeztem, ebben nagy segítség volt a jezsuita közeg, beszélgetések és különösen Nagy Bálint SJ lelkivezetése, végül a Montserrat-év a Sodrás utcai közösséggel.
Mai szavaimmal úgy fogalmaznék, hogy keresem azt a helyet, ahol Ő szeretne bevonni a saját életébe. Mai szavaim ezek, de így nagy ajándék visszatekinteni az elmúlt évek alakulására: merem remélni, hogy formálható vagyok, és alkalmassá válhatok a Jézus társaként elkötelezett életre.
Egyre inkább Jézus barátjává és társává lenni, nem azért, mert megérdemlem, hanem mert Ő hív erre...
Másokat is segíteni abban, hogy Jézus barátságát és ennek örömét megismerjék és befogadják, talán épp azok, akik erre nem is nagyon gondoltak eddig...
Egy apostoli közösség tagjává válni, amely saját örömein, fájdalmain és kihívásain túl észreveszi mások örömeit, fájdalmait és kihívásait és megosztani igyekszik azokat...
Az Egyház nagy közösségével együtt keresni az Evangélium megélésének és hirdetésének mai lehetőségeit...
2005-2008: lelkigyakorlat-adó a dobogókői Manrézában, ezzel párhuzamosan 2005 óta a Távlatok, majd A Szív munkatársa
2006-2009, 2015: teológia-tanítás a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban
2008-2009: pappá szentelése után (2008.06.21) lelkész ugyanott
2008-2009, 2015: a lelkiségi teológia óraadó tanára a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán
2010-2014: doktori munka Párizsban (Centre Sèvres Facultés Jésuites) rendtörténeti és lelkiségi témakörben, közben kisegítő lelkész egy Párizs melletti plébánián (Malakoff, 2010-2012)
2014-2016: a novíciusmester szóciusa, formációs felelős, Jezsuita Könyvbizottság elnöke
2016 óta a Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet tudományos munkatársa
2016-2017: tercia probáció Dublinban
2017 óta a római Gergely Egyetem (Pontificia Università Gregoriana) tanára és az Ignaziana folyóirat munkatársa
A Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent írásai ide kattintva érhetők el.
(Agg 2, 4-5)
Sokat hallgattam és olvastam, de talán kevéssé hittem, hogy Isten valóban cselekszik: itt és most. Az én életemben is. Már régen szolgálni akartam Őt, de még mindig nem mertem igazán hinni, hogy Ő minden pillanatban teremt, vezet, bátorít, hagyatkozhatok rá. Számomra szerzetessé lenni azt jelenti, hogy első helyre kerül az életemben Ő, azaz testvérekkel, társakkal együtt közösen keressem Őt, akivel néha nehéz beérni, de ha sikerül egy-egy pillanatra, akkor végtelen örömöt tud ajándékozni. Hagyatkozhatok Rá, mert Ő biztat és így szól: "Bátorság, én veletek vagyok".
2011-13: Budapest – noviciátus
2013-15: Miskolc, magisztérium
2015-17: Regensburg, speciális tanulmányok
2017-től kisegítő lelkész a pesti Jézus Szíve templomban
2018-tól a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium lelkésze
Papszentelése előtt írt bemutatkozása a jezusszive.jezsuita.hu oldalon olvasható.
Segédlelkész Szegeden
Az illegalitásban lépett be a Társaságba. 1954–59 között a Központi Szemináriumban tanult, majd politikai okok miatt elbocsátották. Hiányzó vizsgáit magánúton tette le, így Zadravecz István püspök a zuglói Kassai téri Szentlélek-templomban pappá szentelte. Utána egy évtizedes kántori szolgálat következett, mivel sehol sem alkalmazhatták lelkipásztori munkakörben. 1971-ben végül az egri egyházmegyében kapott kápláni megbízatást, Mádon hittant tanított. 1972-től Sárospatakon, 1976-tól pedig Nyíregyházán volt káplán. Az első plébánosi kinevezést 1979-ben kapta Nyírbogdányba. 1981-ben cserével Nyírszőlősre került plébánosnak. A rend visszaállítása után a kárpátaljai misszióba került, 1991-ben Rahón, majd 1992–2002 között Ungváron, 2002–11 között Beregszászon volt plébános. 2011-ben visszatért Magyarországra, azóta a szegedi Szent József jezsuita egyházközség lelkésze.
Bohán Béla SJ atya Pro Urbe-díjat kapott Beregszászon, 2012. május 18-án.
Úgy éreztem, Urunk Jézus arra hívott, hogy jezsuita legyek, ezért kértem felvételemet a Jezsuita Rendbe. Célomnak tekintettem, hogy Urunk Jézussal közeli kapcsolatban éljek, és segítsem embertársaimat, hogy ők is megismerjék Isten irántuk való szeretetét, ami Krisztus Urunk értünk való áldozatában mutatkozott meg. Hálát adok Istennek, hogy jezsuita és testvéri közösségben élhetek, és itt szolgálhatom Urunk Jézus egyetemes Egyházát, fogadalmaink szellemében.
1950. szeptember 22-én kezdtem a noviciátust a belgiumi Arlon-ban, filozófiát Eegenhovenben, teológiát Spanyolországban, magiszteriumot a barcelonai St. Cugat-i gimnáziumban, teológiát a spanyolországi Oñaban végeztem. 1957. július 30-án szenteltek pappá. 1959-ben végeztem a harmadik évet Kolumbiában, La Ceja-ban, onnan Chilébe kaptam megbízatást. 1959 végén érkeztem Stgo-ba, utána Concepción környékén az ország déli részén mint népmisszionárius dolgoztam, kis falvakban, ahová más pap nem ment, két éven át. Onnan elöljáróm Chuquicamatába küldött, ahol öt éven át bányalelkészként dolgoztam, és a plébánia ipariskolájában mint prefektus és tanár tevékenykedtem. Egy új villanyszerelő-képző pavilont építettünk át, nyaranta a bolíviai határ menti kénbányákban misszióztam. Onnan Santiago nyomorövezetében dolgoztam mint lelki pásztor 1967-75 között, a Población Santiago-ban, ahol Isten segítségével új plébániai közösséget szerveztünk és templomot is építettünk. Az érsekség kateketikai intézete által javasolt katekista mamák vagy papák rendszerével építettük a plébánia közösségét és a hitoktatást, és több ifjúsági csoportot indítottunk. Ugyanakkor a santiagói kis magyar közösségnek lelkipásztori szolgálatát is elláttam, és ezzel megőriztem magyar nyelvtudásomat. Átéltük Allende szocialista kormányát, majd a katonai diktatúrát 1973-ban. 1975-ben elöljáróm, P. Ádám János provinciális Deák Ferenc atyával együtt – aki az Antofagasta-i jezsuita egyetemen tanított – a montreáli magyar plébániára rendelt bennünket, Raymond Chilla SJ atya mellett voltunk káplánok. Deák atya a hétvégi Magyar Iskolát vezette, én a fiú cserkészcsapat parancsnoka voltam hét éven át. Chilla atya három év múlva A Szív újság szerkesztője lett, és Deák atya követte a plébánosi feladatban. 2002. február 5-én tőle vettem át a plébánosi munkakört, amelyet hét éven át végeztem. Utána ismét Deák atya látta el ezt a munkakört, s mellette voltam káplánként.
1993-ban elöljáróm, Nemesszeghy Ervin atya Magyarországra hívott, és szeptemberben a Mária utcai házunk minisztere lettem. Kelényi Tibor házfőnök mellett segítettem a lelkipásztori munkában és a hitoktatásban. Majd 1994 februárjától kezdve Ungvárra kaptam megbízatást, és Bohán Béla plébános mellett segítettem a környező falvakban, főleg a hitoktatásban. Májusban visszatértem Miskolcra, és Mándy Zoltán templomépítő plébános mellett voltam káplán, majd elláttam a plébánosi munkakört 1994. június 21. és 1999. szeptember 1. között. A plébánosi munkakör sokoldalú: gondoskodni kell, hogy az iskolákban legyen hitoktatás, a templomban a szentmisék, mindig egyetértésben a helybeli jezsuita közösséggel és a jezsuita gimnáziummal, gondoskodni a szegényekről és a betegekről, az egyházközség anyagi helyzetéről, világi híveket bekapcsolni a közösség életébe, hogy ott felelősséget vállaljanak, megtartani az alapközösségek összejöveteleit, stb.
1999. szeptember 1-je után Hess István plébános mellett mint káplán segítettem a lelkipásztori munkában. 2003-ban Püspökszentlászlón helyettesítettem Nemesszeghy Ervin atyát a lelkigyakorlatos ház szolgálatában, lelkigyakorlatokat adva. 2004. június 21. és 2009. szeptember 1. közt Hess István atyát helyettesítettem a plébánosi munkakörben, mialatt doktorátusát megszerezte a római Gregoriana egyetemen. Utána ismét kisegítő papként működtem a miskolci plébánián, és mellette egyéb lelkipásztori munkákat végeztem, részt vettem a Cursillo mozgalom papi szolgálatában több alkalommal, más plébániákon lelki napokat tartottam és helyettesítettem a lelkipásztorokat. Papok és szerzetesek lelkivezetését vállaltam a rendszeres plébániai munkák mellett. Isten segítségével lefordítottam Hurtado Szent Albert kortárs jezsuitának egyik összefoglaló művét, amit Kairosz adott ki „Fényt ad életednek” címmel, valamint Ignacio Larrañaga „Mária csendje” című könyvét, amit Marana Tha adott ki, és beszámoltam chilei lelkipásztori munkámról „Egy magyar hithirdető Chilében” címmel, a Kairosz kiadásában. Azóta már nyugdíjas korban lévő jezsuitaként és kisegítő papként létezem, és bűnbánó lelkülettel élek főképp hanyagságaimért, amíg a Jóisten megengedi…
Károly atyát 90. születésnapja alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntette ki. Az ünnepről készült fényképes összefoglaló ide kattintva olvasható el.
Életrajzi ihletésű könyve Egy magyar hithirdető Chilében címmel jelent meg 2011-ben a Kairosz Kiadó gondozásában.
Találkoztam az Istennel, aki annak ellenére – sőt éppen azért és úgy – szeret és meghív, hogy gyenge és esetlen vagyok. Arról álmodom, hogy mások is találkozzanak vele. Talán munkáimon, sőt rajtam keresztül.
2009-11: noviciátus
2011-14: Miskolc, magisztérium
2014-16: Boston, speciális tanulmányok
2017-21: Miskolc, iskolalelkészség
2021-22. február: Budapest, IT vezető
2022. február – július: kisegítő lelkész a Szeged-felsővárosi Szent Miklós (minorita) plébánián
2022. szeptembertől a szegedi Szent József Jezsuita Templom templomigazgatója
Jezsuita online munkái (közte a szentiras.hu és a Zsolozsma online) elérhető honlapjáról.
Noviciátusom kezdetén hasított belém a felismerés: Jézus társának lenni nem csupán azt jelenti, hogy mellette állva szemlélem, ahogyan az Élő Isten jelen van a természetben, a világban, a környezetemben és embertársaimban. Azt is jelenti: engedem, hogy belülről Ő formáljon át engem. Engedni, hogy egyre jobban ráhangolódjak a legapróbb hívásaira, útmutatásaira is. Bár a tökéletes egységtől – mondhatni életszentségtől – egyelőre meglehetősen távol vagyok, remélhetőleg előttem áll még jó sok év – legalább van hová fejlődnöm.
2021– noviciátus
Kamaszként, fiatalként számomra – is – talán a legnagyobb kérdés, kihívás az volt, hogy hol a helyem a világon? Mit akarok az életemmel igazán kezdeni? Fontos vagyok-e valaki számára? Azon évek sok keresése, nehezen-vállalt-döntése, és ezek következményeitől való félelmei után meglepő felfedezés volt számomra, amikor elkezdtem észrevenni életem útjelzőit, felfedezni, hogy számomra mi a fontos. Örömmel tudtam rácsodálkozni, miként születnek meg döntések, és ezek hogyan épülnek egymásra, hogyan tudom egyre jobban megtalálni azt, ami értelmessé, teljessé, szabadabbá tesz. Észrevettem, hogy tulajdonképpen csak figyelnem és megerősítenem kell a belső hívást. Ennél nagyobb öröm csak az volt, amikor ezen döntések útján rátaláltam Szent Ignác lelkiségére, mely kezdte igazán tudatossá tenni végső döntéseimet, egész élemet. Rájöttem, hogy öntudatlanul is ezt kerestem! Jezsuitának lenni számomra a társaimmal megtett út Jézus felé, mely minden törékenységemmel együtt lehetővé teszi, hogy figyeljem, hogyan vezet az Isten életemben és ezt másokkal is megoszthassam.
1995-1996: Budapest, Magisztérium – a Faludi Ferenc Akadémia megszervezése
1998-2010: Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanára és igazgatója
2010-17: Budapest, magyar jezsuita tartományfőnök
2017-től a torontói Szent Erzsébet templom plébánosa
Vasárnapi evangéliumi magyarázatai elérhetők videóblogján.
Most úgy érzem, azt jelenti, hogy Jézus társa akarok lenni, és rendelkezésre állok az Egyház számára, mások szolgálatára.
2021– noviciátus
2002: BA Theology for Ministry, Heythrop College, University of London, London
2014-től a Mária utcai templom angol nyelvű közösségének vezetője
2019 szeptemberétől elkezdte a terciát Manilában, a Fülöp-szigeteken
„A teológiát az Egyesült Királyságban végezvén volt alkalmam megismerni a brit katolicizmust. Az angol miséken való szolgálatért nemcsak azért vagyok hálás, mert ebbe a különleges világba kapcsolódhatok vissza, hanem azért is, mert a szentmisék körül szerveződő kis közösség a legkülönfélébb nációk találkozási pontjává nőtte ki magát. A mi kis templomunkba hétről hétre Afrikától Skandináviáig, Amerikától Új Zélandig a földkerekség legtávolabbi pontjairól elszármazott hívek jönnek el, hogy együtt dicsérjék az Urat.”
Doktori disszertációjának témájául Charles Taylor műveit választotta, téziseit a Jezsuita Sziget programsorozat részeként 2017-ben a nagyközönség előtt is bemutatta. Az estről a Párbeszéd Háza videót is készített, mely ide kattintva tekinthető meg.
Bár méltatlan és töredékes, de meghívott a Jézus-követésre.
Személyes dimenzió:
- Jézus társának lenni a tékozló fiúságban és a szolgálatban, a nyolc boldogság útján
- szegénység, tisztaság, engedelmesség
- az önátadásban megtalált papi szolgálat, mely út a nagylelkű és könyörülő Atyához.
1999-2004: Miskolc, plébános, egyetemi lelkész
2004-06: Róma, doktori tanulmányok
2006-07: tercia Afrikában
2007-2012: Miskolc, plébános, egyetemi lelkész
2013-2022: A szegedi Szent József Jezsuita Templom, valamint a Kaszap István Kollégiumban igazgatója
2022- A püspökszentlászlói Életrendezés Háza lelkésze
Egyre mélyülő barátság Jézussal. Ez a barátság sarkall arra, hogy másoknak is segítsek rátalálni Jézusra.
2009-2011: noviciátus
2011-14: filozófiai tanulmányok Padovában és Rómában
2014-16: magisztérium az INIGO csoportban (Budapest)
2016-tól teológiai tanulmányok Rómában
2019 júliusától a Sodrás utcai Xavéri Szent Ferenc rendház tagja, augusztustól a Jezsuita Roma Szakkollégium lelkésze
2020. szeptember 12-én szentelték pappá Budapesten
2021 óta az Inigo-csoport lelkésze
Nagycsaládban születtem és nőttem fel, nyolcadik, legkisebb gyermekként. A győri gimnáziumi éveket követő egyetemi időszakot látom úgy, mint ami a személyemet eddig legerősebben formálta. Nem annyira a fizikusi tanulmányok miatt, hanem a közösségi tapasztalatok által, melyekket ezekben az években szerezhettem. Legintenzívebben az „Ignácban” (tehát a Szent Ignác Kollégiumban), illetve a „Bogárban” (tehát a Szentjánosbogár Közösségben). Egy évig az Inigo munkatársa is voltam. Mindhárom helyen megéltem a szolgálat és a jó célra irányított együttlét magával ragadó sodrását. Végül, amikor a legutóbbi években – a Montserrat-év és a Sodrás utcai ház segítségével – egyre szabadabban tudtam az Úr hívása felé fordulni, örömmel fedeztem fel, hogy az ignáci lelkiség általi alakulásom nem a semmibe vezet. Épp csak egy másfajta formációba, azt hiszem.
„Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak, s az ifjak is megbotolva eleshetnek; de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek mint a sasmadarak …”
Mint viszonylag késői hivatás választottam ezt az Igét (33 éves koromban szenteltek pappá). Soha nem késő válaszolni a hívásra!
Nagy szerepet játszott még a szöveg választásában a „Tűzszekerek” című film. Az egyik kulcsfontosságú jelenetben olvassák fel ezt az Igét. Ott ez a meg nem alkuvás, a bátor kiállás Igéje.
Ezüstmisés emlékkártyámon pedig a következő sorok olvashatók: 1 Kor 4,10
„Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban, mi gyöngék vagyunk, ti erősek, ti megbecsültek, mi megvetettek.”
A középkori szent őrültek példaképeim. Bohócot csinálhatnak belőlem Krisztusért, bohócot csinálok magamból Krisztusért.
Sigrid Kröder nagyszerű megfeszített Krisztus ábrázolásai is találkoznak ezzel az Igével, az előbb említett értelemben. Ott Krisztus bohócot csinál magából az Atya iránti szeretetből.
A jezsuiták egyik jelmondata foglalja össze számomra jezsuitaságom lényegét, vagyis a hit és a szegények szolgálata.
a) A hit szolgálata a lelkigyakorlatok által. Segíteni a lelkigyakorlatozót a Jézussal való személyes kapcsolatának elmélyítésében
b) A peremhelyzetűek szolgálata. Sok nagyszerű magyar jezsuita nyitotta fel a szemem a társadalmi igazságtalanságokra, amelyek mellett egy keresztény nem mehet el közömbösen (P.Kerkay, P. Bíró, stb. ... P. Jálics, P. Mustó, P. Róna, P. Csókay, stb.).
- Szeged: szemináriumi spirituális, noviciátusban magiszter.
- Cigánypasztoráció: a Sajó mentén Köröm, Girincs, Kiscsécs községekben; majd Budapest, Csobánka, Tápiószecső.
- Közben egy-egy év a lelkipásztorkodásban (Szeged, Kispest), a megüresedett lelkészségen, illetve plébánián.
- 2019 nyaráig: a kispesti Jezsuita Roma Szakkollégium spirituális, illetve Dobogókőn lelkigyakorlatok kísérése
- 2019-2020: a szegedi Bús Páter rendház tagja
- 2020-: a dobogókői jezsuita közösség kihelyezett tagjaként a püspökszentlászlói Életrendezés Háza lelkésze
- Molnár Renátával közös, A mozgás lelkisége című könyve a jézusi gyaloglásról 2016-ban jelent meg a Jezsuita Kiadó gondozásában.
- 2022. augusztus 1-től a Lehetőségek Iskolája jezsuita referense, valamint a Jézus Szíve Jezsuita Templom és a hozzá tartozó Krisztus Király plébánia kisegítő lelkésze
1992-1994 Noviciátus
1998 Papszentelés
1998- 2007 Miskolc, hitoktató és kollégiumigazgató
1999-2000 A miskolci jezsuita közösség elöljárója
2007-2008 Tercia, Dublin
2008-2009 Pedagógia MA, University of San Francisco
2009 augusztustól ismét Miskolc, kollégiumigazgató
2010. augusztus 1-től a miskolci Fényi Gyula jezsuita gimnázium igazgatója
"Téged keres tekintetem!",
A Te arcodat keresem, Uram.
(Zsoltár 27,8)
1998-2000: noviciátus
2000-03: München, filozófiai tanulmányok
2003-04: magisztérium, Budapest
2004-07: teológiai tanulmányok Londonban
2007 óta rövidebb megszakításokkal jelenleg is A SZÍV Jezsuita Magazin főszerkesztője
2013-tól a Fáber Szent Péter jezsuita rendház elöljárója
2014-15: tercia az Egyesült Államokban
2015-től a Jézus Szíve Jezsuita Templom igazgatója
16-20 éves koromig sokat olvasgattam és nagyon szerettem az Ószövetség történeteit: Dániel könyve - sorsa -, József története, stb.
Azután sokat időztem a Bölcsesség könyve és Sirák fia könyve értékein.
Teológus koromban a négy Evangélista érdekelt.
Munkás koromban - amíg mentőztem - az Apostolok cselekedetei. Szerelmes koromban (ami a mentőzés éveire esett) az Énekek Éneke volt az egyik kedvencem. Halász Piusz atya kis könyve az Énekek énekéről óriási segítséget nyújtott a megértéséhez és sok belső érték rendezéséhez.
Jelenleg a zsolozsma és a napi Evangélium szövegei irányítanak.
Jelmondatom: "Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem." - 1979-től, a szentelési évemtől hordozom, viselem és megtartom.
Szent Ignáci-i szellemben élek, dolgozok, szolgálok, imádkozom. A közösséghez tartozom (és tartoztam már 1976-tól). Papíron hivatalosan, fogadalommal 1988-tól. Az életemben eddig mindig MINDENT ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE tettem. Ennek a szellemében igyekszem élni.
1985 nyarán Makkosmárián kezdtük a noviciátust HIVATALOSAN – már Róma által is elismerten – ugyanis az előző földalatti “hovatartozásunkat“ nem ismerte el Róma – helyesebben nem vett tudomást róla, mert P. Generális atya írásba foglalt engedélye 1985-ben íródott.
1988. február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén tettem le (másodszor is) a fogadalmakat, Varga B. Józseffel együtt, a Jézus Szíve templomunk oltára előtt. Annak rendje módja szerint.
1992-ben jöttem véglegesen haza Szegedre. Szegeden a Szent József templomban voltam lelkész, majd templomigazgató.
1995-től spirituális voltam Pécsett és heti 4 órában pasztorálpszichológiát tanítottam a fakultáson. Közben 1997-ben Berlinben végeztem el Vitus Seibel S.J vezetése alatt a Terciámat.
1999. február 2-án tettem le a Jézus Szíve templomban az örökfogadalmat.
2002-2008: spirituális voltam a Szegeden illetve besegítettem a Szt. József templomban.
2009-ben a provinciális atyával történő megbeszélés alapján inkább pasztorációs szolgálat jutott nekem.
2010-től Bonyhádon lelkész vagyok, mint jezsuita. Ha tehetem, közben Püspökszentlászlón és másutt lelkigyakorlatokat vállalok.
2006-2011 között a Balatonmáriafürdőn lévő REGENS WAGNER Intézetnek szupervízora és lelki tanácsadója voltam.
2015 és 2909 között a szegedi Szent József templom segédlelkésze.
2019 júliusától a budapesti Farkas Edith Szeretetotthon lakója.
Mit jelent nekem, hogy jezsuita vagyok? Jézus Társának lenni a minden. Földi életem értelme és módja. Belegondolni és beleérezni abba, hogy az Úr Jézus nagy szeretettel és vággyal teljesíti az Atya kívánságát, hogy megmentse és szabaddá tegye az emberi lelkeket, életeket. Ebben a vágyban osztozni Jézussal, társaként ott, ahol éppen vagyok – ez a jezsuita élet számomra. Így, ha néha egy-egy percre, órára átélhetem, hogy Jézus Társa vagyok, már ez kimondhatatlan ajándék számomra a Jóistentől. Az életem többi bukdácsolásához pedig kérem a Jóisten végtelen, kiengesztelő, újjáteremtő, ingyenes szeretetét és irgalmát.
- tanulmányok végzése Német- és Franciaországban
- filozófia tanítás Szegeden, Kolozsváron és Gyulafehérváron
- egyetemi lelkészi munka Marosvásárhelyen
Jezsuitának lenni
Isten keresését jelenti számomra. Istent, aki jelen van. Amiért jó, ha én is tudok a jelen pillanatban lenni – ami persze néha olyan nehezen megy.
Egy figyelmet jelent, ami nem esik kétségbe – ami persze néha olyan könnyen jön!
Figyelem arra az Úrra, akiről Izaiás szavai szólnak: „Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek” (Iz 11,3-4).
S ez az Úr, a Megváltó, Jézus Krisztus.
2011-2013: noviciátus, Budapest
2013-2015: kiegészítő filozófiai tanulmányok, Pápai Gergely Egyetem, Róma
2015-2019: magisztérium, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc
2019-2021: teológiai tanulmányok, Pápai Gergely Egyetem, Róma
2021.07.31: papszentelés, Jézus Szíve Jezsuita Templom, Budapest
2021- : iskolalelkész, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc
Diakónusszentelés előtt készült interjú a jezsuita.hu-n.
Már középiskolában megfogamzott bennem, hogy Istennek adjam életem elsősorban nem vallásos két testvéremért, majd mindazokért, akikért Jézus magát adta. Mivel két testvérem már jezsuita volt, ez a szerzetesrend jó színben tünt fel nekem és elfogadtak noviciusnak középiskolai értettségi után 1940-ben. Azóta soha eszembe se jutott, hogy elhagyjam a Jézus társaságot. Az Atyaistennek adom magam a rászorulókért - követve két bátyám vonzó példáját.
1953-1954: Kanada, Hamilton (Szt. István jezsuita plébánia): provinciálisi titkár, segédkáplán
1954: 6 hónap, Kanada, Montreál, francia jezsuita házban: A SZÍV újság kiadóhivatala
1954–1970: USA, Jersey City, jezsuita gimnáziumban tanár
1970-2013: Kanada, Toronto, magyar jezsuita Szt. Erzsébet plébánián: vegyesen káplán, plébános, káplán, ugyanakkor helyi elöljáró.
2015-től a pickeringi jezsuita idősek otthona lakója.
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta 2018. március 15-én az amerikai emigrációban élő magyarok körében közel fél évszázadon át végzett önzetlen szolgálata elismeréseként Jaschkó Balázs jezsuita atyának. Ez alkalomból készült életrajza ide kattintva olvasható el.
Két egyszerű betűt: „és”. Egy pici „és”-nek lenni Isten és Ember között. Egy olyan „és”-nek, ami nem magát a kapcsolatot jelenti, hanem egy lehetőséget, segítséget Isten és az emberek közötti kapcsolat megszületésére. Egy pici „és”, aminek önmagában nincs értelme és amint értelmet kap és betöltheti a szerepét már nem más, csak két apró betűcske, melyek szabadon, kegyelemből ott állnak észrevétlenül Isten és az Ember között. 12 éves voltam, mikor először elgondolkodtam a papság lehetőségén. II. János Pál pápa halálakor éreztem azt, hogy egy jó ember halt meg és én is hasonlóan szeretnék élni. Aztán a teenager éveim alatt hol felbukkant ez a gondolat, hol eltűnt. Sokáig zavart, hogy miért foglalkoztat engem ez. Végül a „Miért?” kérdés vezetett oda, hogy kisebb nagyobb lelki kalandozások és hullámvasutak után elkezdtem foglalkozni a „visszatérő vendégemmel”. Ezek voltak az első lépéseim a tudatos imaéletemben. Majd 2010. december 21-én egy lelki nap alkalmával kimertem mondani: „ Ha tényleg erre hívsz, akkor megadom magam.” Ekkor indultam el a papság irányába, de hamar, rá egy évre már éreztem, hogy az istenkapcsolatomat más formában szeretném megélni. A Segítő Nővéreken keresztül megismertem a Szent Ignác-i lelkiséget, majd egy-két jezsuitán keresztül a rendet és teljesen magával ragadt azaz életforma ahogyan a jezsuiták élnek. Kint szolgálni a világban az emberek között (akár papként is) és egyidejűleg visszavonultan szerzetesként élni és próbálni mindent Istenben és Istenben mindent megtalálni. Ezek segítettek afelé a döntés felé, hogy jezsuita szeretnék lenni. Végül az érettségi után a már meghozott döntésemmel a lelkemben, kicsit ki szerettem volna tekinteni mindenféle egyházi védő burok nélkül a nagyvilágba így 2 évig még gyengeáramú elektrotechnikát tanultam, majd miután azt befejeztem beléptem Jézus Társaságába.
2008–2012: Szentendrei Ferences Gimnázium
2012–2014: Budapest, gyengeáramú elektrotechnikusi tanulmányok
2014–2016: noviciátus, iskolai gyakorlat Miskolcon, kórházi gyakorlat Szegeden, lelkipásztori kisegítés a Mária utcában
2016-2020: Németország, nyelvi és filozófiai tanulmányok
2020-2022: Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, iskolalelkészség
2022. szeptemberétől: teológiai tanulmányok Rómában a Pápai Gergely Egyetemen
A jezsuita.blog.hu rendszeres szerzője, bejegyzései ide kattintva találhatók meg.
2015–17: noviciátus
2017-2020: Budapest, Xavéri Szent Ferenc-rendház, tanulmányok a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, a Jezsuita Menekültszolgálat munkatársa
2020-: A miskolci jezsuita közösség tagja, az arlói romamissziós program munkatársa
1945-ben született Berlinben. Leuveni közgazdasági tanulmányai után a híres fontainebleau-i üzleti iskolában, az INSEAD-on szerzett MBA-t, majd 18 évig topmenedzserként előbb a L’Oréalnál marketing- és értékesítési igazgatóként, majd brandmenedzserként dolgozott. 1981-ben piacra dobta saját parfümjét (Opus anni). 1983 és 1988 között német családi vállalkozásokban európai regionális vezetőként szerzett tapasztalatot. 1988-ban belépett a Jézus Társaságába. A jezsuita magyar rendtartományban kollégiumi rektorként, forrásfejlesztőként, illetve egyetemi és főiskolai oktatóként dolgozott. 2004 óta tart vezetői szemináriumokat Management by Jesus (MbJ) néven, a módszert 2017-ben könyvben is közreadta, a Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban című kötet a Jezsuita Kiadó gondozásában jelent meg.
2014-2018: A marosvásárhelyi jezsuita közösség elöljárója
2018–: Fáber Szent Péter Rendház
(Gal 2,20)
Számomra jezsuitának lenni mindenek előtt Jézus társának lenni. Ez elsősorban barátságot jelent Jézussal, másrészt munkatársi kapcsolatot: társa lehetek a küldetésében, hogy az embereket az Atya szeretetébe hazavezesse. Jezsuitának lenni ugyanakkor egy közösséghez való tartozást is jelent. Társakkal együtt élhetek és dolgozhatok. A társak nem csak a világ sok-sok országában dolgozó jezsuitákat jelentik, akiknek a közösségeiben bárhova is megyek, otthonra találok, hanem az előttünk járó társakat is. Engem mindig nagyon érdekelt a rendünk története, mi mindent tettek jezsuiták Isten ügyéért az elmúlt évszázadokban. A mai és az elmúlt korok jezsuitáinak élete inspirál, hogy nagyobb odaadással szolgálhassam Isten országát az emberek között.
2002-04: novíciátus
2004-05: teológiai tanulmányok befejezése Rómában
2005-07: teológiai licenciátus Torontóban
2007-15: a hivatásgondozás rendtartományi felelőse
2008-14: Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium lelkésze is
2014-15: a Fáber Szent Péter jezsuita rendház elöljárója, és az INIGO csoport vezetője
2015-17: Miskolc, iskolalelkész
2017-től a provinciális sociusa, az INIGO csoport vezetője (utóbbi 2021-ig)
A jezsuita blog rendszeres szerzője, írásai ide kattintva találhatók meg
Nagykanizsán születtem 1993-ban. Kacorlakon nőttem fel, édesanyám tanárnő, édesapám gépész. 2009-ig négy öcsém született.
Nagykanizsán érettségiztem 2012-ben, majd a pécsi orvosi egyetemen tanultam egy évig, mialatt eldöntöttem, amit már régóta fontolgattam, hogy pap szeretnék lenni. A filozófiát és a teológiát Esztergomban kezdtem el tanulni 2013-ban a Kaposvári Egyházmegye növendékeként, ahol megismerkedtem Mazgon Gáborral, a szeminárium spirituálisával. Az ő vezetésével elvégeztem a Szent Ignác-i lelkigyakorlat nagy részét a hétköznapokban. Ekkor találkoztam először a jezsuita lelkiséggel, amelyet nagyon közel éreztem magamhol.
2016 és 2019 között Rómában folytattam a teológiát a Collegium Germanicum et Hungaricumban – ez idő alatt tovább érett bennem a szerzetesség kérdése; megismerkedtem a kollégiumban és az egyetemen élő jezsuitákkal, nagyon élveztem az egyetemi életet.
2019-ben, pappá szentelésem után tovább erősödött bennem a vágy, hogy szeretnék a Jézus Társasága tagja lenni, így 2020 telén felvettem a kapcsolatot Nagy Bálint SJ hivatásgondoval. A kaposvári megyéspüspök 2022. augusztus 1-jén bocsátott el a rend jelöltjei közé.
Balassagyarmaton születtem, szüleim a Nógrád megyei Borsosberényben élnek, ahol gyerekkoromat töltöttem. Egy bátyám van, családjával ő is a faluban lakik. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségiztem 2003-ban. Közben elvégeztem a kántorképzőt, és két faluban szolgáltam. 2003-2006 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanultam, majd 2006 őszén megkezdtem a propedeutikus évet Vácon. 2007 augusztusában a Collegium Germanicuum-Hungaricumban kerültem, ez volt az első találkozásom a jezsuita renddel. 2014-ben szenteltek pappá Vácon. Káplánként szolgáltam Gödöllőn, Szolnokon, Csömörön, Kistarcsán és Vácon. 2015-2018 között egyházművészeti licenciát szereztem a pápai Gergely Egyetemen Rómában, majd 2021 novemberében ugyanott doktoráltam. A plébániai munka mellett az Egyházmegyei Múzeumban és az Építésügyi Bizottságban voltak feladataim.
Jezsuita tanulmányaim befejezése óta elsősorban rendtársaimmal és rendi ügyekkel foglalkozom. Nem én választottam, de szeretem ezt a területet. Jelenleg kevés izgalmasabb kérdést ismerek, mint hogy egy jezsuitának jelentkező fiatalembert hogyan lehet legjobban segíteni az útján. A cél nálunk az, hogy a jezsuiták ne csak jól lássák el a feladatukat, hanem boldogan és meggyőződéssel éljenek és dolgozzanak. A jezsuita élet kezdete általában sok szembesüléssel jár és ezért nem túl könnyű, de sokan kapnak ilyenkor nagy ajándékokat Istentől, én pedig szeretem az Úr munkálkodását közelről szemlélni azokban, akik Neki szánják az életüket.
1991: Belépés, majd tanulmányok
1998: Papszentelés (Budapest)
1997-2000: Socius, vagyis a novíciusmester segítője (Szeged)
2002-2005: Novíciusmester (Szeged)
2005-2010: Tartományfőnök (Budapest)
2010-16: Novíciusmester (Budapest)
2014-15: A SZÍV főszerkesztője
2017- a dobogókői jezsuita közösség elöljárója és a Manréza Jezsuita Lelkigyakorlatos Ház vezetője (utóbbi 2022 nyaráig)
2020- a Jézus Társasága európai formációs delegátusa
A jezsuita képzésről írt könyve Jezsuita képzés a rendalkotmányban címmel jelent meg 2013-ban a L’Harmattan kiadónál.
Segédlelkész a torontói Szent Erzsébet plébánián
Nem vagyok jobb senkinél. Keresztény vagyok. Jézus hívott meg a Társaságba. Úton vagyok, megpróbálom követni azt, aki hívott, nem a magam erejében bízva, hanem az övében. És megpróbálok szeretni.
2009-2011: noviciátus
2011-2014: filozófiai tanulmányok Olaszországban
2014-2016: magisztérium Marosvásárhelyen
2016-2018: teológiai tanulmányok Bostonban
2018-2022: teológiai tanulmányok Budapesten és Kolozsváron
2020-tól: a marosvásárhelyi jezsuita közösség tagja
2023-tól: a Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemi Kollégium lelkésze
A jezsuita rend megadta számomra a lehetőséget, hogy az emberek számára mindig hasznos munkát végezhettem az evangélium szellemében, szentignáci lelkiséggel. Feladataimhoz megfelelő kiképzést és szabadságot kaptam. Mint szerzeteshez és paphoz az emberek bizalommal voltak, még mielőtt megbizonyosodhattak volna arról, hogy valóban megbízhatnak bennem. Felelős voltam azért, hogy az Isten emberében, aminek tekintettek, ne csalódjanak. Örömöm volt megtapasztalni, hogy ők életükben és keresztény hitükben általában megerősödtek mellettem.
1958-1960: nevelő Franciaországban a Toulouse-i jezsuita kollégiumban.
1965-1977: ifjúsági lelkész a dél-német jezsuita rendtartományban, Münchenben.
1978: szabbatikus év, 13 hónap, hátizsákkal Dél-Amerikában. Úticél: megismerni a latin-amerikai egyház kezdeményezéseit és azokat a szerzetesi közösségeket, akik társadalmukban a legnehezebb helyzetben lévő néprétegek mellé álltak, hogy azok felemelkedhessenek.
1979: munkáspap, mosogató egy vendéglőben.
1980-1991: szociális munkás, nép-misszionárius Bogotában, Kolumbia fővárosában Dél-Amerikában az utcagyerekek intézetében, szaléziánus atyák vezetésével.
1981-1991: egy szegénynegyed szociális munkása és lelkésze az utcagyerekek intézetében, szaléziánus atyák vezetésével.
1991-2008: lelkivezető és lelkigyakorlat kísérő a szegedi jezsuita Szent József templom közösségének tagjaként.
2008-tól: lelkivezető és lelkigyakorlat kísérő a dobogókői jezsuita lelkigyakorlatos ház tagjaként.
Életéről, hivatásáráról ezen a linken bővebben lehet olvasni.
"Ez az!" "Itt vagy." "Itt vagyok." "Köszönöm!" "Jövök!" "Neked mi fontos?" "Taníts!" "Értük!" "Velük!" "Veled!" "Teszem." "Teszel." "Több." "Jó így!" "Tiéd!"
1997.09.14. Belépés
1997-1999: Noviciátus (Szeged)
1999-2000: Juniorátus (Budapest)
2000-2002: Filozófiai tanulmányok (München, Hochschule für Philosophie)
2002-2004: Magisztérium: kollégiumi nevelőtanár (Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium)
2004-2009: Teológiai tanulmányok és tanárképzés (Budapest, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola)
2009.06.20. Papszentelés: Budapest, Jézus Szíve Templom
2009-2011: Teológiai licenciátus (USA, Boston College):
2011-2014: Iskolalelkész (Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium)
2014-15: tercia, Írország
2015-től a rendtartomány hivatásgondozója
2016-tól a Sodrás utcai rendház elöljárója
„A Teremtő a teremtménnyel és a teremtmény az ő Teremtőjével és Urával közvetlen kapcsolatban tevékenykedjék.” (Lelkigyakorlatos könyv 15.)
Engem lelkesít, hogy Szent Ignácnak ez a meglátása milyen időszerű és fontos ma. Ez az egyik fontos karizmája a jezsuita rendnek, ami segíthet a mai nőknek és férfiaknak közelebb kerülni a minket feltétel nélkül szerető Istenhez. Ebben benne van az a felszabadító üzenet is, hogy Isten személyesen szeret minket. A Teremtő felfoghatatlanul gazdag teremtésének egyszeri, egyedi és különleges tagjai vagyunk mindannyian. Istennel való kapcsolatunk is egyedi. Ezért imáink is lehetnek egyéniek: hálaadás, spontán ima, dicsőítés, szóbeli ima, szemlélődés, ritmikus ima, elmélkedés stb. Ebben is különbözőek vagyunk, és tisztelnünk kell egymást. „Az Egyház sok-sok különbséget magában hordozó, több dimenziójú test.” (Pablo Martínez Vila: Imádság és lelkialkat)
1993. decemberétől 1994. júniusig hitoktató a Mária utcai templomban
1994.09.08-tól miniszter, hitoktató és jelenlét a Loyolai Szent Ignác jezsuita cserkészcsapatnál (Budapest, Mária u. 25.)
1997.02.01.-97.05. miniszter (Radvány utca) és hitoktató (Budapest, Mária u. 25.)
1997.05.-1999.01.31. ismét miniszter, hitoktató és jelenlét a Loyolai Szent Ignác jezsuita cserkészcsapatnál (Budapest, Mária u. 25.)
1999.02.01-től 2002.04.21-ig a tartományfőnök (P. Ádám János) titkára (Budapest, Sodrás u. 15.)
2002.04.22-től 2005.02.01-ig a tartományfőnök (P. Nemesszeghy Ervin) titkára (Budapest, Sodrás u. 15.)
2003.10.15-től 2009.06.01-ig Promotor Apostolatus Orationus
2003.12.10-től 2011. január 3-ig szerkesztő: Provinciánk Hírei, Rövid Hírek
2005.02.02-től 2010. július 30-ig a tartományfőnök (P. Lukács János) titkára (Budapest, Sodrás u. 15.)
2006.11.19-től 2009.07.12-ig Nagy Bálint SJ cserkészparancsnok segítője (Budapest, Mária utcai Loyolai Szent Ignác jezsuita cserkészcsapat)
2010.07.31-2010.11.01-ig a tartományfőnök (P. Forrai Tamás) titkára (Budapest, Sodrás u. 15.)
2002.05.01-től miniszter (Budapest, Sodrás utca 15.)
2006. szeptembertől a hivatásgondozó segítője
2010.08.12-től a novíciusmester (P. Lukács János) sociusa (Budapest, Sodrás utca 15.)
2014-17: a miskolci rendház minisztere
2017-től a Sodrás utcai rendház minisztere
Az Atya szavai a Fiúnak, és úgy érzem, általa hozzám is szólnak. Az igazi boldogságot a Velük való bensőséges kapcsolatból kapom, és szeretném, ha ez a kapcsolat egész lényemet áthatná. Szeretnék minden máshoz egészen szabadon viszonyulni, és másokat is ebben segíteni. Úgy érzem, számomra a legalkalmasabb ezt az utat a Jézus Társaságában járnom.
2011–2013: Budapest, noviciátus
2013–2016: Németország, filozófiai tanulmányok
2016-2018: Marosvásárhely, magisztérium
2018-2021: teológiai tanulmányok Rómában
2021- a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia ökológiai részlegének jezsuita referenese
2022. augusztus 1.- a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora
Szerzetesi örökfogadalmát Torontóban tette le. Hitoktató képesítést szerzett Újvidéken, szolgált kisegítő testvérként Beodrán (1989–2002), majd Törökbecsén (2002–2011), 2011 óta Törökkanizsán és Oroszlámoson lelkipásztori kisegítő.
1992–1994 Noviciátus
1992–1995 Filozófiai tanulmányok, München
1995–1996 Magisztérium, Montreal
1996–1999 Teológiai tanulmányok, Róma
2000 Papszentelés
2000–2004 Speciális tanulmányok, Montreal
2004–2006 és 2008–2011 Kolozsvár, lelkigyakorlat-adás, ökumenikus és vallásközi párbeszéd
2007–2008 Harmadik probáció, Brazília
2011–2013 Marosvásárhely, templomigazgató és lelkigyakorlat-adó
2013–2021 Szatmárnémeti, a német nyelvű közösség lelkipásztora
2021- a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség plébánosa
A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, utána Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, de 1946-ban külföldre távozott, és Rómában fejezte be 1948-ban. Ugyanitt elkezdte a teológiát, amit 1950–52 között Leuvenben fejezett be. 1953-ban St. Asaphban végezte a terciát. A következő évben Londonban volt lelkipásztor, majd 1955–57-ben Rómában bienniumot végzett kánonjogból, és a Gergely Egyetemen doktorált.
1958–60-ban Oxfordban tanult polgári jogot, majd 1961–66 között Rómában a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot, közben spirituális volt az Angol Kollégiumban. 1967-ben a washingtoni katolikus egyetemen, 1968–73 között New Yorkban a Fordham Egyetemen teológiát, 1974–93 között pedig a washingtoni Georgetown Egyetemen kánonjogot tanított. Közben a katolikus egyetemen is oktatott. Professor emeritusként továbbra is tart jogi kurzusokat az egyetemen, és gyakran hívják előadni amerikai és európai egyetemekre.
Könyvei: https://jezsuitakiado.hu/szerzoink/orsy-laszlo-sj/
További művei: http://jezsuita.hu/nevtar/?l=%C5%90
Előadása a Párbeszéd Házában: https://www.youtube.com/watch?v=0J0OGDKHHr8
A jezsuita életmód belekapcsolt engem Jézus Krisztus életébe a Loyolai Szent Ignác által mutatott módon. Mivel én ilyen módon szeretem és követem Jézust, ezért másokat is ezen a módon szeretnék szolgálni. Szent Ignác tanítása a Lelkigyakorlatok iskolájában és a jezsuita képzés során felkészített arra figyelni, ami az emberek közvetlen tapasztalata. Ma már nem csupán a gondolatokra, hanem az érzésekre és az emberek fizikai jelzéseire is figyelek, és ezek mögött keresem a lelki rezdüléseket. A segítést ma aktívan gyakorlom ifjúság nevelésben, lelkigyakorlatokban, lelki szolgálatokban, szociális segítésben és intézményvezetésben.
2005: diakónus – London
2006: segédlelkész – Szeged
2007–2011: A Szent József Templom és a Kaszap István Kollégium igazgatója – Szeged
2011–2013: Jezsuita kollégiumigazgató, majd egyetemi lelkész – Marosvásárhely
2014-ben lelkész a szegedi Szent József Templomban
2014–2015: iskolalelkész Miskolcon
2015-től: iskolalelkész Szatmárnémetiben
Portéinterjú Pakot Gézával ezen a linken.
Számomra jezsuitának lenni az életszentségre való törekvés személyes útja. Idővel fontos lett nekem, hogy nem „csak pap”, hanem szerzetes is vagyok – ez (egyébként minden vallásban!) annyit jelent, hogy Istent szeretném a legelső helyre tenni az életemben. Vagyis, hogy Nála jobban semmi sem érdekel. Őszintén vágyom arra, hogy ez valóban így legyen – és egyre inkább!
2000–2002: Novíciusként a folyosó felmosásáért voltam felelős (másfél év); a ház előtti sepregetésért (fél év); fogyatékos gyerekek gondozásáért (egy hónap), aztán gyermeknevelőintézeti lelkészként is dolgoztam (Béke Gyermekotthon, egy év); majd kollégiumi lelkészként (Szent Ignác Szakkollégium, egy év).
2002–2003: a Vatikáni Rádió magyar műsorának felelős szerkesztője;
2003–2007: doktorandus és magyar spirituális (Collegium Germanicum et Hungaricum, Róma)
2007–2012: filozófiatanár (Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest)
2011–2012: teológiatanár (kétszer egy félév, Hekima College, Nairobi, Kenya)
2007–2012: részlegvezető, majd egy évig vezető (Faludi Akadémia, a Magyar Jezsuiták Ifjúság- és Felnőttképző Intézete)
2013– teológiatanár (Pápai Gergely Egyetem, Róma)
2011–2013: novícius Vietnámban
2013–2016: filozófiai tanulmányok
2016–2018: Miskolc, nyelvtanulás
2018– Teológiai tanulmányok, Budapest
2022. július 2. papszentelés
2022. augusztus 1.- a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium iskolalelkészségének tagja, az Isteni Ige-templom kisegítő lelkésze
Azt, hogy mint Jézus társa eszem, alszom, imádkozom, keresem Őt.
2021– novícius
Jezsuitának lenni számomra annyit jelent, hogy Szent Ignác és társai példáját követve gyakoroljam a nagylelkűséget és megnyerjek másokat Jézusnak. Segítsem a keresőket, hogy rátaláljanak az igaz világosságra, Jézus Krisztusra, megtalálva életük értelmét, melyre őket az Isten hívja.
2017-től: plébános Miskolcon
2019 augusztusától a miskolci Pongrácz Szent István rendház vice-superiora
“Más juhaim is vannak, melyek nem ebből az akolból valók.
Azokat is vezetnem kell.” (Jn 10,16a-b.)
Ezüstmisémre a folytatást választottam:
“Hallgatni fognak szavamra”. (Jn 10,16c)
Jézus alábbi ígérete is állandóan a fejemben jár, vagyis leendő aranymisémre, ha megélem (bő 10 év múlva), valószínűleg a folytatást nevezem meg:
“és egy nyáj lesz, és egy pásztor”. (Jn 10,16d)
Bár az egy több mint a kettő, mégis három, számomra vonzó okot neveznék meg, amiért világi papként 1982-ben kértem fölvételemet Leuvenben a magyar jezsuita provinciába. Az első, hogy a rend általános szellemiségéhez tartozik a ”magis” szelleme, így a folyamatos továbbképzés és a Krisztus fényében való maximális racionalitás is. A második, hogy a magyar jezsuiták a világon mindenfelé szétszórtan is elkötelezettek voltak magyar gyökereik szolgálatára. A harmadik: a belső nyugtalanságot, ami 1981-ben elindított Magyarországról, hogy fölleljem helyem a világban (és a saját bőrömben), békességgel telinek és ”szentnek” láttam, ha jezsuitaként gondoltam magamra.
Munkaterületeim hivatalos megbízással (szóban vagy írásban):
1983-tól máig: lelkigyakorlatok adása, vezetése, Észak- és Dél-Amerika, Magyarország
1984–1994: A Szív (szerkesztés és aztán a kiadás is),Hamilton, Toronto, Budapest
1987–1990: A Cor Unum, az Anima Una, a Barátainknak és a katalógus rendi kiadványok szerkesztése, kiadása
1985–1990, 2008–máig: külföldi magyar cserkészet, Kanada, USA
1990–2009: a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének alapító tagja, majd alelnöke
1990–2008: Szentjánosbogár, Magyarország
1990–1994: Szent Ignác Kollégium, Budapest
1990-től máig: a magyar provincia gazdasági konzultora
1990–2010: a Katolikus Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja
1991–1999: az erőszakkal államosított magyarországi rendi ingatlanjaink visszaigénylése
1993–2008: a Manréza Lelki és Kulturális Központ kialakítása és vezetése, Dobogókő
1994–1999: a Pax Romana országos lelkésze
1994–1998: a magyarországi katonalelkészek spirituálisa
1995–1998: a Magyar Katolikus Püspöki Kar Ökumenikus Teológiai Bizottságának tagja
1996–2010: provinciakonzultor
1998–1999: polgári szolgálatosok képzése, Pest megye
1998–2005: a United Religions Initiative (URI – Együttműködő Vallások Kezdeményezése) tagja, az európai vezetőségben 2000-től
2002–2007: a Keresztény Élet Közösségének magyar egyházi asszisztense
2008: a magyar provincia delegáltja Rómába, a rend 35. általános gyűlésére
2008–2013: Szent Erzsébet templom plébánosa, Toronto
2009–2013: a Kanadai Magyar Papi Egység vezetése
2013-tól újra Magyarországon tevékenykedik, a Párbeszéd Háza igazgatója
2017-ig a rendtartomány ökonómusa
Munkaterületek még: költészet (öt kötet), műfordítás (egy kötet), Manréza Galéria (több mint 50 képzőművészeti kiállítás), Manréza Füzetek sorozat szerkesztése és részben szerzője (eddig 12 kötet), rendszeres együttműködés programok készítésében televíziókkal, stúdiókkal (az 1990-es évek és a 2000-es évek első fele), Szent Erzsébet irodalmi délutánok, estek (2010-2013)…
Született Adorjánon, itt szentelték pappá 1984. július 8-án. Szerzetesi örökfogadalmat 1998-ban tett. Tanulmányait Rómában (1981–89) és a Fordham University-n, New Yorkban (1980-1981) végezte, doktori fokozatát fundamentális teológiából (ecclesiologia) 1992-ben szerezte Budapesten.
Plébános Beodrán (1989-2002), továbbá Töröktopolyán (1991–2011). A töröktopolyai Mária-kegyhely őre és a Máriás Papi Mozgalom kárpát-medencei vezetője; plébános Törökbecsén és Aracson (2002–2011); plébános Törökkanizsán és Oroszlámoson (2011–2022). 2022-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, nagyrészt romák lakta Arlóra, a helyi plébániára került.
"Benne élünk, mozgunk és vagyunk." (ApCsel. 17,28)
Istennel járni a zarándokutamat, Társaságban, közösségben, másokért, a rám-bízottakért, de magamért is. Vele és Érte alakulni, formálódni. Felvenni a keresztjeimet naponta és örülni az Életnek.
2013–2015: novícius
2015–2017: filozófiai tanulmányok a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Budapesten
2017-től magisztérium Kanadában: Torontóban valamint a Midland-i kanadai jezsuita vértanúk kegyhelyén (Martyrs’ Shrine)
2019 júliusától a Sodrás utcai Xavéri Szent Ferenc rendház tagja, szeptembertől pedig a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hallgatója
2022. szeptember 1-től a Horánszky utcai Fáber Szent Péter Rendház közösségének tagja, a Jezsuita
Menekültszolgálat szociális munkatársa
Szent Ignác szellemisége, lekisége az, ami annak idejen a Rendhez vonzott. Kulcsszavakban: a nagylelkűség, bátran, de ugyanakkor megfontoltan nekivágni mindennek, bízni a Gondviselő Istenben. A magis szelleme. S persze az Istennel való kapcsolat mélysége, amely a belső szabadságban nyilvánul meg. Ez az ÚT, ezen próbálok járni.
1995–1996: Budapest, a Szent Ignác Kollégium spirituálisa
1996–2001: Gyulafehérvár, a szeminárium spirituálisa
2001–2002: Berlin, München, tercia
2002–2008: Kolozsvár, a lelkigyakorlatos ház társigazgatója, a közösség elöljárója
2008–2014: A marosvásárhelyi közösség elöljárója, lelkigyakorlat-adó, és a gyulafehérvári főegyházmegye spirituálisa
2014-től a dobogókői Manrézában lelkigyakorlatokat ad
2022. augusztus 1-től a szegedi jezsuita közösség elöljárója és a Kaszap István Szakkollégium lelkivezetője
Meríteni a forrásból, melyre Szent Ignác talált rá, hogy Istent minden dologban megtalálhatjuk. Kapcsolatban lenni az élő Jézussal.
Közösséget konkrét személyekkel, akikkel közös a célunk, akik hasonlóan gondolkodnak, cselekszenek és döntenek, mégis igen különbözőek tőlem, akikkel nem választottuk egymást, és mégis választjuk.
Elfogadni a küldetést Jézustól, és megélni azt a mai viszonyok között, mai emberekkel, kitágítani az evangélium terét.
2002: Kolozsvár, lelkigyakorlatos munka
2003–2006: Szeged, templomigazgató
2006–2007: Szeged, lelkigyakorlatok, Háló
2007–2011: Szeged, segédlelkész
2012–2017: Miskolc, lelkész
2017-től: Marosvásárhely, lelkipásztori szolgálat
Meghívás, hogy az egység apostolaként jelen legyek, együtt éljek az emberekkel, és rámutassak az életükben már jelen lévő Jézusra.
Számomra jezsuitának lenni azt jelenti, hogy mindenekelőtt az ember, a mindenkori ember egyszer csak megtalálja nyugtalansága okát és egyben a megoldást is nyugtalanságára. De ebben a megtalálásban először keresés van. A keresésben pedig egy hívás, ami miatt keres. És aki olyan szerencsés, hogy Jézust találja meg, az semmi mást nem akar többé, csak a megtalált Jézust és neki minden szavát, tettét, és azt az intézményt, aki segítette őt ennek a Jézusnak a megtalálásban, a Katolikus Egyházat. Ezért számomra jezsuitának lenni már akkor is lehet, amikor még nem is hallottunk a jezsuitákról, meg sem fordult a fejünkben, hogy jezsuiták legyünk.
Jezsuitaként voltam: segítője a novíciusmesternek, lelkivezető, lelkigyakorlat-kísérő, spirituális atya szeminaristáknak, segédlelkész, majd plébános egy kaucsuk- és tea ültetvényeken dolgozó és élő emberek plébániáján Sri Lankán. Onnan Magyarországra kerültem, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, nagyrészt romák lakta Arlóra plábániai kormányzónak, az arlói jezsuita stáció koordinátorának.
Mit jelent számomra jezsuitának lenni? Egy utat, amelyen nem egyedül járok: van Vezetőm, vannak társaim, és én is társa lehetek másoknak.
A kegyelem-halmozást, amiről János apostol ír a prológusban, Jézus társaként megélni a hétköznapokban; mindig közel lenni Hozzá, úgy az imában, mint a leghétköznapibb helyzetekben, ebből a meghitt kapcsolatból erőt meríteni, figyelni arra, Ő hogyan cselekedne itt és most, és mindezt továbbadni azoknak, akik körülöttem vannak, akikkel találkozom.
2016–2018: Nürnberg, noviciátus
2018. szeptember 7-én letette első fogadalmát Nürnbergben
2018 őszétől Rómában doktori disszertációján dolgozik egyházjogból a Gergely Egyetemen, valamint tanulmányi prefektusként szolgál a Collegium Germanicum et Hungaricumban.
2022 augusztus 1-től a Manréza – Ignáci Lelkiségi Központ igazgatója
2010–2012 Noviciátus Vietnámban
2012–2015 Filozófiai tanulmányok
2015 –2018 Magyar nyelvtanulás, Miskolc és Budapest
2018– Teológiai tanulmányok, Budapest
2022. július 2. papszentelés
2022. augusztus 1-től a Krisztus Király plébánia és a Jezsuita Roma Szakkollégium kisegítő lelkésze
1982 papszentelés
1992 Belép a Jézus Társaságába, noviciátus
1994 Szent Ignác kollégium, Igazgató-lelkész
1996–2002 Róma, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője és a Collegium Germanicum et Hungaricum magyar lelkésze
2002–2005 a provinciális sociusa
2005–2014 Budapest Jézus Szíve lelkészség, templomigazgató, a Jézus Szíve-rendház elöljárója
2014– a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztője
„Mindent Isten dicsőségére.” (1Kor 10,31) Kedvenc igehelyeim:
„Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött.” Jn 1,9 „Krisztust akarom megismerni és feltámadásának erejét.” Fil 3,10
Jezsuitának lenni ajándék és úton levés a szemlélődés és a cselekvés, a részletek és az egész, a vágy és az egyetemes küldetés találkozásában. Egy lelkiség, mely arra hív meg, hogy a szabadságom kibontakozzon, és ezáltal egyre jobban tudjak kapcsolódni Jézus Krisztushoz, ő legyen a valóság az életemben, aki mindent áthat és formál. Meghívás a mélységre és a határokra, miközben az adottságok és hiányok, az egyén és a közösség, a személyes út és az intézményes struktúra kölcsönössége rengeteg gazdagságot és feladatot kínál – Isten nagyobb dicsőségére.
2006–2007: Budapest, noviciátus – a novíciusmester segítője
2007–2013: Dobogókő, Manréza Lelkigyakorlatos Ház – lelkigyakorlatok kísérése, lelkivezetés
2009–2017: Budapest-Dobogókő, Ignáci Lelkiségi Központ – koordináció, műhelyek, képzések szervezése
2017-2023: a magyar jezsuita rendtartomány provinciálisa