Idősotthon kategória bejegyzései
Áldott legyen az Atyaisten, hogy a világ teremtése előtt kiválasztott Krisztusban, hogy fogadott gyermeke legyek (Ef 1). Hálát adok, hogy meghívott Fia Társaságába, az ő követésére: e Társaság Institutuma számomra biztos "út Istenhez". Boldog vagyok, hogy Jézus társaként másokat is Istenhez vezethetek. Bár bűnös jezsuita vagyok, hiszem azt, hogy a Szentlélek kegyelmével teljesíthetem küldetésemet.
Jezsuita hivatásom megszületésében – Isten kegyelmén kívül – fontos szerepet játszott Endrődy László könyve Kaszap Istvánról, valamint találkozásom Zalaegerszegen 1947-ben, ötödikes gimnazista koromban Pálos Antal atyával, akinek barátsága végigkísért életemben.
1950-ben már a pécsi Ignatianumban, érettségi után Csávossy Elemér provinciális felvett a rendbe, de a szétszóratás miatt nem végeztem el a hivatalos noviciátust.
1950–1952: egy-egy év az egri és a szombathelyi szemináriumban (+a zalaegerszegi ruhagyárban töltöttem 10 hónapot), utána 1953 augusztusában kerültem Pestre.
1953.08.14-én történt hivatalos belépésem Budapesten. Zugnovicius lettem, miközben az Idegen Nyelvek főiskolájára, majd az ELTE-re jártam 1956 novemberéig. A forradalom leverése után elöljáróink külföldre küldték a tanuló rendtagokat.
1957.06.29: első fogadalom Sankt Andrä-ban.
1957–1963: filozófia és teológia Leuven-Egenhovenben a vallon jezsuiták főiskoláján.
1962.08.06.: harmadik teológiai év végén pappá szentelésem Brüsszelben.
1963–1964: harmadik probáció Wépionban.
1964–1966: doktorátus Párizsban: Le Chriszt créateur chez Saint Ambroise.
A belga provincia meghívott teológiát tanítani a vallonoknál, de közben a Vatikáni Rádiónál dolgozó Szabó János rendtársam az ausztriai hegyekben lezuhant és szörnyethalt, és Orbán Miklós, a magyar műsor felelőse elintézte a magyar és belga elöljárókkal, hogy nem Belgiumba, hanem Rómába kerültem párizsi teológiai doktorátusom után.
1967.01.01–1992.08.20.: a Vatikáni Rádió magyar tagozatánál dolgoztam negyedszázadig. A rádiós munka mellett könyv- és tanulmányírások, vallásos könyvek fordítása és szerkesztés rádiós munkatársaimmal.
1992.08.30-tól Budapesten (Faludi Ferenc Ház, Sodrás u. 13.): a Távlatok c. jezsuita folyóirat szerkesztése és kiadása, tanulmány- és könyvírás, tanítás főiskolákon és a piliscsabai katolikus egyetemen. Központi témakör: mai hit és hitetlenség, istenkeresés a modern irodalomban, XX. századi gondolkodók és konvertiták.
Több előadás, cikkek, könyvek a püspök életművéről, majd összefoglaló monográfiám:
Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927), ez megjelent angol fordításban is.
További kutatások, monográfiák: Krisztus és Egyháza Pázmány Péter életművében; A Vatikán keleti politikája közelről. Az Ostpolitik színe és visszája. Ezen kívül : Az „Anima una” könyvsorozat (15 kötet) szerkesztése. Az „Üldözött jezsuiták vallomásai” franciául is megjelent.
2022. október 3-án hunyt el. Életét, munkásságát rendtársa, Bartók Tibor SJ méltatta A Szív című jezsuita magazin novemberi számában.
A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, majd Szegedről az ÁVO-sok „kényszer-tartózkodási helyre” vitték. 1950–1952 között a szegedi szemináriumban tanult, a következő két évben a debreceni egyetemen matematika–fizika szakos hallgató volt, tanulmányait 1954–1956 között Budapesten fejezte be, és matematika-fizika szakos tanári diplomát kapott.
1956-ban elhagyta Magyarországot, hogy jezsuita hivatását gyakorolhassa. 1957–1960 között Chipping Nortonban tanulta a teológiát. 1961-ben a terciát St. Andräban végezte. 1962–6 között az oxfordi egyetemen tanult, ahol doktorált. 1967–70 között Heythropban, majd Chipping Nortonban filozófiát és szimbolikus logikát tanított. 1971–1978 között Londonban volt filozófiaprofesszor, közben az emigráns magyarok között végzett lelkipásztori munkát. 1979-ben Torontóba küldték az újonnan megnyitott noviciátusba novíciusmesternek, közben a kanadai magyar jezsuiták elöljárója, és 1986–1990 között a II. szekció viceprovinciálisa volt. 1990-ben hazatért Magyarországra, és 1990–1996 között az egyesített magyar provincia első tartományfőnöke lett. 1996–1999 között a miskolci jezsuita gimnázium igazgatója volt. 1999–2002 között a dobogókői lelkigyakorlatos házban tartott lelkigyakorlatokat. 2002–2005 között újból tartományfőnökként irányította a magyar provinciát. 2005–2012 között a püspökszentlászlói Életrendezés Házát vezette és lelkigyakorlatokat adott. 2018. szeptember 25-én bekövetkezett haláláig a Farkas Edith idősotthonban élt. Elhunytáról és pályájáról ebben a cikkben írt a jezsuita.hu.
Hat éves korom óta tudom, hogy hivatásból pap akarok lenni. 17 éves koromban a háború alatt egy nürnbergi bombázás közben olyan kegyelmet kaptam, amit máig se tudok kifejezni, és amiből világosan láttam, hogy mi a küldetésem. Ezek után találtam a Jezsuita rendre.
1947: Budapest, noviciátus
Filozófiai tanulmányok Pullach (Németország) és Eggenhoven-Löwen (Belgium)
További tanulmányok: Chile
Teológia: Buenos Aires. Ugyanott Fundamentális teológiát és dogmatikát tanított és a fiatal jezsuiták lelki kísérésével foglalkozott.
1978 óta él Németországban és ad lelkigyakorlatokat
1985-ben nyitotta meg saját lelkigyakorlatos házát a németországi Gries-ben
2005-ben átadta a ház vezetését és különféle helyeken ad lelkigyakorlatokat, illetve könyveket ír.
2017-ben hazatért Magyarországra, és haláláig idősotthonban élt.
A Jezsuita Kiadó gondozásában megjelent könyvei ide kattintva érhetők el.
16-20 éves koromig sokat olvasgattam és nagyon szerettem az Ószövetség történeteit: Dániel könyve - sorsa -, József története, stb.
Azután sokat időztem a Bölcsesség könyve és Sirák fia könyve értékein.
Teológus koromban a négy Evangélista érdekelt.
Munkás koromban - amíg mentőztem - az Apostolok cselekedetei. Szerelmes koromban (ami a mentőzés éveire esett) az Énekek Éneke volt az egyik kedvencem. Halász Piusz atya kis könyve az Énekek énekéről óriási segítséget nyújtott a megértéséhez és sok belső érték rendezéséhez.
Jelenleg a zsolozsma és a napi Evangélium szövegei irányítanak.
Jelmondatom: "Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és úgy kövessen engem." - 1979-től, a szentelési évemtől hordozom, viselem és megtartom.
Szent Ignáci-i szellemben élek, dolgozok, szolgálok, imádkozom. A közösséghez tartozom (és tartoztam már 1976-tól). Papíron hivatalosan, fogadalommal 1988-tól. Az életemben eddig mindig MINDENT ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE tettem. Ennek a szellemében igyekszem élni.
1985 nyarán Makkosmárián kezdtük a noviciátust HIVATALOSAN – már Róma által is elismerten – ugyanis az előző földalatti “hovatartozásunkat“ nem ismerte el Róma – helyesebben nem vett tudomást róla, mert P. Generális atya írásba foglalt engedélye 1985-ben íródott.
1988. február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén tettem le (másodszor is) a fogadalmakat, Varga B. Józseffel együtt, a Jézus Szíve templomunk oltára előtt. Annak rendje módja szerint.
1992-ben jöttem véglegesen haza Szegedre. Szegeden a Szent József templomban voltam lelkész, majd templomigazgató.
1995-től spirituális voltam Pécsett és heti 4 órában pasztorálpszichológiát tanítottam a fakultáson. Közben 1997-ben Berlinben végeztem el Vitus Seibel S.J vezetése alatt a Terciámat.
1999. február 2-án tettem le a Jézus Szíve templomban az örökfogadalmat.
2002-2008: spirituális voltam a Szegeden illetve besegítettem a Szt. József templomban.
2009-ben a provinciális atyával történő megbeszélés alapján inkább pasztorációs szolgálat jutott nekem.
2010-től Bonyhádon lelkész vagyok, mint jezsuita. Ha tehetem, közben Püspökszentlászlón és másutt lelkigyakorlatokat vállalok.
2006-2011 között a Balatonmáriafürdőn lévő REGENS WAGNER Intézetnek szupervízora és lelki tanácsadója voltam.
2015 és 2909 között a szegedi Szent József templom segédlelkésze.
2019 júliusától a budapesti Farkas Edith Szeretetotthon lakója.
1968-71 Pullach, filozófiai tanulmányok
1971-76 Innsbruck, teológiai tanulmányok
1977-78 München, Studentenheim Woli Graf
1978-79 További tanulmányok
1980-81 Burg Kartt, hittantanár
1981-2008 Weingarten, lelkész a németországi magyarok körében
2008-2015 Marosvásárhely
2015- Budapest, idősotthon
2019. május 2-án elhunyt