A jezsuita rend megadta számomra a lehetőséget, hogy az emberek számára mindig hasznos munkát végezhettem az evangélium szellemében, szentignáci lelkiséggel. Feladataimhoz megfelelő kiképzést és szabadságot kaptam. Mint szerzeteshez és paphoz az emberek bizalommal voltak, még mielőtt megbizonyosodhattak volna arról, hogy valóban megbízhatnak bennem. Felelős voltam azért, hogy az Isten emberében, aminek tekintettek, ne csalódjanak. Örömöm volt megtapasztalni, hogy ők életükben és keresztény hitükben általában megerősödtek mellettem.
1958-1960: nevelő Franciaországban a Toulouse-i jezsuita kollégiumban.
1965-1977: ifjúsági lelkész a dél-német jezsuita rendtartományban, Münchenben.
1978: szabbatikus év, 13 hónap, hátizsákkal Dél-Amerikában. Úticél: megismerni a latin-amerikai egyház kezdeményezéseit és azokat a szerzetesi közösségeket, akik társadalmukban a legnehezebb helyzetben lévő néprétegek mellé álltak, hogy azok felemelkedhessenek.
1979: munkáspap, mosogató egy vendéglőben.
1980-1991: szociális munkás, nép-misszionárius Bogotában, Kolumbia fővárosában Dél-Amerikában az utcagyerekek intézetében, szaléziánus atyák vezetésével.
1981-1991: egy szegénynegyed szociális munkása és lelkésze az utcagyerekek intézetében, szaléziánus atyák vezetésével.
1991-2008: lelkivezető és lelkigyakorlat kísérő a szegedi jezsuita Szent József templom közösségének tagjaként.
2008-tól: lelkivezető és lelkigyakorlat kísérő a dobogókői jezsuita lelkigyakorlatos ház tagjaként.
Életéről, hivatásáráról ezen a linken bővebben lehet olvasni.