A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, majd Szegedről az ÁVO-sok „kényszer-tartózkodási helyre” vitték. 1950–1952 között a szegedi szemináriumban tanult, a következő két évben a debreceni egyetemen matematika–fizika szakos hallgató volt, tanulmányait 1954–1956 között Budapesten fejezte be, és matematika-fizika szakos tanári diplomát kapott.
1956-ban elhagyta Magyarországot, hogy jezsuita hivatását gyakorolhassa. 1957–1960 között Chipping Nortonban tanulta a teológiát. 1961-ben a terciát St. Andräban végezte. 1962–6 között az oxfordi egyetemen tanult, ahol doktorált. 1967–70 között Heythropban, majd Chipping Nortonban filozófiát és szimbolikus logikát tanított. 1971–1978 között Londonban volt filozófiaprofesszor, közben az emigráns magyarok között végzett lelkipásztori munkát. 1979-ben Torontóba küldték az újonnan megnyitott noviciátusba novíciusmesternek, közben a kanadai magyar jezsuiták elöljárója, és 1986–1990 között a II. szekció viceprovinciálisa volt. 1990-ben hazatért Magyarországra, és 1990–1996 között az egyesített magyar provincia első tartományfőnöke lett. 1996–1999 között a miskolci jezsuita gimnázium igazgatója volt. 1999–2002 között a dobogókői lelkigyakorlatos házban tartott lelkigyakorlatokat. 2002–2005 között újból tartományfőnökként irányította a magyar provinciát. 2005–2012 között a püspökszentlászlói Életrendezés Házát vezette és lelkigyakorlatokat adott. 2018. szeptember 25-én bekövetkezett haláláig a Farkas Edith idősotthonban élt. Elhunytáról és pályájáról ebben a cikkben írt a jezsuita.hu.