Vass György 1928. április 1-jén született Budapesten. Iskoláit a Csalogány utcai gyakorlóiskolában, majd a budai Rákóczianumban végezte, ahol 1946-ban érettségizett. Érettségi után belépett a jezsuita rendbe.
A noviciátust a budapesti Manrézában végezte. 1948-ban Szegeden kezdte el filozófiai tanulmányait, majd elöljárói utasítását követve külföldre menekült tanulmányainak folytatására. Güssing, Fürstenfeld, Graz, St. Andrä érintésével Innsbruckba került, és az ottani egyetem teológiai szakán folytatta tanulmányait. 1949-ben a többi magyar jezsuita növendékekkel együtt a felső-olaszországi Chieribe rendelték, ahol a Villa Luiginában folytatták filozófiai tanulmányaikat, mígnem Leuvenbe kerülve elnyerte a filozófiai licenciátust. Utána a német St. Blasien fiúkollégiumban lett másodprefektus. 1954-ben Angliába került az Oxford melletti Heythrop College-ba teológiai tanulmányokra. 1956-ban az újonnan érkezett magyar menekülteket segítette ügyes-bajos dolgaikat intézni.
1957. július 30-án szentelték pappá Heythrop College kápolnájában, amelyen fia örömére édesanyja is részt vett, aki ez évben tért át az evangélikus hitről a katolikus hitre. P. Vass végső szigorlatait 1958-ban tette le. A harmadik probációt St. Beunos College-ban, Walesben végezte. Közben tanulmányt írt Teilhard de Chardin lelkiségéről angolul, amit P. Henri de Lubac gratuláló levélben méltatott. A probáció befejezése után 1959-ben Rómába küldték a teológiai doktorátus megszerzésére. Tézisében arról írt, Szent Tamás milyen módszerrel használta írásaiban a Szentírást.
1962 januárjában visszatért Oxfordba, és megkezdte tanári működését mint lecturer. A II. vatikáni zsinat után a londoni állami egyetem elfogadta a Heythrop College-ot mint konstitutív tagját. Ezért P. Vass 1970-ben elhagyta Oxfordot és áttelepült Londonba, ahol az anglikán King’s College-dzsal együttműködve tanították a teológiát. Hatévi londoni tanítás után elöljárói Innsbruckba küldték, ahol 1977-ben elfoglalta P. Karl Rahner második utódjaként a dogmatika és ökumenikus teológia tanszékét. Itt tanított 1996-ig, amikor emeritus professzor lett. Közben dékánja is volt a teológiai fakultásnak 1987-89 között. A dékáni hivatal viszont annyira megviselte szervezetét, hogy egy szentföldi zarándokúton történt panaszait követően váratlan gyomorműtéten kellett átesnie. Négyéves dialíziskezelés után 1997-ben négyes bypass-műtétet hajtottak végre rajta, és 1998-ban új vesét is kapott.
Mint tanár, 25 éven át ismertette és kritizálta Karl Rahner teológiáját angol nyelven. Ezt egy ötkötetes műben ki is adta (Understanding Karl Rahner). Ezen kívül számos cikket publikált a Heythrop Journal, a Clergy Review, a Month, valamint a német Dokumente, Zeitschrift für katholische Theologie, a magyar Vigilia és Távlatok hasábjain. 2004-ben a Heythrop College kitüntette P. Vasst a Fellowship címmel.
P. Vass a magyar lelkipásztori szolgálatból is kivette részét. Angliai tartózkodása idején P. Nemesszeghy Ervin rendtársával kereste fel a szétszórt magyar menekülteket négy városban is. Ezzel segítették Msgr. Ispánki Béla angliai magyar főlelkészt. Innsbruckban P. Németh József rendtársával együtt elvállalta a magyar miséket, és Magda Szilveszter állandó diakónussal együtt újraszervezte az ottani hitközséget. Magyar szentmiséket tartott Innsbruckban a Mindszenty Házban, és 2003 óta helyettesítette Reith községben, Seefeld mellett a helyi plébánost. A Magyar Pax Romana aktív tagjaként segítette a mozgalom munkáját az emigrációs magyarság szellemi életben tartásáért.
Innsbruckban halt meg 2013. július 28-án. Élt 85, aJézus Társaságában töltött 67, papként szolgált 56 évet.