P. Závodni Kálmán 1924. november 4-én született Kunszentmártonban. A szentesi gimnázium befejeztével Budapesten tanult két évet kémia-fizika szakon. Ezt megszakították az otthoni családi nehézségek és a katonai szolgálat.

1948. július 30-án lépett be a noviciátusba. Fogadalmait már a feloszlatás után, a mezőkövesdi internálás során tette le 1950 júniusában. Kényszerű megszakítás után a szegedi szemináriumban folytatta tanulmányait, majd 1957. január 25-én Pomázon szentelték pappá. Ezt követően két évet kisegítő káplánként szolgált az angyalföldi Rokolya utcai lelkészségen. Miután ezt nem engedték folytatni az állami hatóságok, a szeretetszolgálat alkalmazottja lett Mátraszentimrén, Püspökszentlászlón, Székesfehérvárott és Verőcén.

1975-ben néhány hónapra újra lelkipásztori szolgálatot kaphatott előbb a Bakáts téren, majd Börzsönyben. Ezt követően került a verőcemarosi szeretetotthonba. Utolsó fogadalmait 1981-ben tette le Makkosmárián. 1985-88-ban a provinciális sociusa, majd 1989-ben rövid ideig szegedi templomigazgató.

Életének 90., szerzetesi hivatásának 66., papságának 57. évében, 2014. január 20-án fejezte be földi életét.